Kurczina Mónika

Rajtam felejtett
tekinteted viselem
hűvös napokon

*
Torkunkon rekedt
kimondatlan szavaink
hangot keresnek

*
Nyári románcunk
eldobott csikk az éjben
még épp pislákol

*
Majd belehaltam –
de muszáj volt úgy tennem
mintha még élnék

*
Elhagytam régi
önmagamat – hogy az új
megtalálhasson

*
Harcba szállnék én
az őszinteség mellett –
de ő-szinte nincs

*
Lezongoráztuk
minden hangnemben egymást –
néhol hamisan

*
Fiamra nézek
s rám mért kínjaimért is –
hálát rebegek

*
Ha lövésed sincs
célzásod mit roncsol szét –
légy te céltábla