Zajszünet

Ahányan látnak, annyi arcod van (+1: az, amit te látsz).

Úgy beszélj, hogy tudd: szavaid mély nyomokat hagyhatnak benned!

Éltem? Működtem. Lelkiismeretem jó – csak a kedvem rossz.

célon-túl futok. Tudok élni nélküle de nem szeretek

nem emlékszem rá, Azt hiszem: hihetetlen, felejthetetlen

Kevésre tartlak, hogy ne kelljen túl nagyot csalódnom benned.

Mennél üresebb: annál nehezebb

rajtam úgy segíts: gondjaimból részt ne végy, csak tudd, hogy vannak

…olykor ha bármit is teszek: mindent valami más helyett…

Gyanúba fogjuk a Tökéletest és magyarázgatjuk az elfogadhatatlant.

Veled aludva rólunk álmodom: arról, hogy veled alszom.

Az tart meg, amit tartasz

Mind, mi történik: kristálytisztán érthető - de csak utólag.

Fölépíteni és belakni magamat napmintnapmintnap

Az út elején mindenki kap egy hófehér gyertyát Vannak akik színesre cserélik.

Hallottam rólad – de nem tudom: mit, mert nem tőled hallottam.

az a sírás várjon. Várnia kell. Sokáig, akármeddig, nem tudom. Az isten verje meg lépteid nyomát. Lábaidra, lábaidra vigyázzon

Inkább mindent és mindenkit megértek - csak ne vitassuk meg...

Miről nem hiszed, hogy fenn tudod tartani, azt el is ejted.

elhiszi, hogy tudja

Amit én küldök neked: tükör: nem portré: bele nézz, ne rá.

Amit ma letehetsz, ne cipeld holnapig

gondolj egy súlyra, melyet letehettél és lélegezz mélyet

aztán a hó, megint a hó, eljön a hó hava, évada: hullhat önmagára másmaga. Most jelentősebbek és múlandóbbak a lábnyomok. Aztán megint elolvad a hó, a hó, a hó

sziklafalon át- suhan és megbotlik egy képzelt fűszálban

Ő az, aki bármi rosszban valami jót is talál; nélküle nehezebb volna az élet - és könnyebb a halál.

Ami jólesik, akkor sem árthat nekem, ha belehalok.

Gyertyára sem vet rossz fényt az, hogy fogyton fogy: amíg világít.

Aki s ami nem a vágyakról szól: az a vágyakról hallgat.

Érd be a gyönggyel: ne kérd a kagylót.

Romló szememben egyre szebbnek tűnnek a romlandó dolgok.

Filantrópia? - Néhány embert szeretek, de a többit: nem.

Valami árnyék megtaposta árnyamat - nehezteljek rá?

Hozzá-szólhatok; bele-: nem.

Gyere közel, közelebb, még közelebb, kérlek, még, még, egészen közel, tapadóan.egészen!- - Én akarlak eltaszítani.